A Német Juhászkutya F.C.I. – Standard – (Nr.166/22.12.2010/D) 2010. évi kiadása, mint a Magyarországi Német Juhászkutya Klub (MNJK) tenyésztési programjának része – 2012. évi módosított változat
TARTALOM:
- Rövid történeti áttekintés
- Általános megjelenés
- Legfontosabb méretarányok
- Vézen (karakter)
- Fej
- Az orr
- A fogazat
- A szem
- A fül
- Nyak
- Törzs
- A mellkas
- A farok
- Végtagok
- Mozgás
- Bőr
- Szőrzet
- Méretek és testsúly
- Here
- Hibák
- Súlyos hibák
- Foghibák
- Kizáró hibák
1. Rövid történeti áttekintés
- A Német Juhászkutya Egyesület (SV) bejegyzett egyesület, székhelye: Augsburg – mint a Német Kutya Szövetség (VDH) tagja – hivatalos elismerés alapján a fajta alapító egyesületeként felelősséggel bír a német juhászkutya fajta „standardja” tekintetében.
Az 1899. szeptember 20-án Frankfurt am Main-ban A. Mayer és von Stephanitz urak által javasolt és az 1901. július 28-i VI. Közgyűlés, az 1905. szeptember 17-én Kölnben tartott XXIII. Közgyűlés, az 1930. szeptember 05.-i Wiesbadenben tartott Vezetőségi és Tanácsadó Testületi ülés és az 1961. március 25-i Tenyésztési Tanács és Vezetőségi ülés, valamint a Német Juhászkutya Egyesületek Világszövetsége (WUSV) által átdolgozott és az 1976. augusztus 30-i konferenciája keretében meghatározott véglegesített változat a Vezetőség és a Tanácsadó Testület által jóváhagyott érvénybelépése 1991. március 23-24.
A Német Juhászkutya Egyesület (SV) 1899. évi alapításától számítva a fajta tenyésztése tervszerűen történik. A kiindulási alapnak tekinthető közép- és délnémet juhászkutyákból magas képesség- és teljesítményszintű szolgálati kutya kialakítása volt a végcél. E tenyészcél elérése érdekében került megállapításra a fajta „standard”-ja (szabványa), amely csakúgy a felépítésbeli, mint a karakter tulajdonságok iránti elvárásokat tartalmazza.
2. Általános megjelenés
- A német juhászkutya középnagy, kissé nyújtott testalkatú, erős és jól izmolt, csontozata száraz, felépítése feszes.
3. Legfontosabb méretarányok
- A kanok marmagassága 60 cm-től 65 cm-ig, a szukák marmagassága 55 cm-től 60 cm-ig terjed. A testhossz 10-17%-kal meghaladja a marmagasságot.
4. Vézen (karakter)
- A német juhászkutya kiegyensúlyozott, erős idegrendszerű, magabiztos, abszolút elfogulatlan és (ha nem ingerlik) jóindulatú.
- Ezen felül figyelmes és vezethető. Bátorság, kifejezett küzdőösztön és keménység jellemzi, ezáltal alkalmas kísérő-, őrző-, védő-, szolgálati- és terelőkutyának.
5. Fej
- Az ék alakú fej hossza nagyjából a marmagasság 40%-a. Nem lehet durva, vagy megnyúlt. Összességében száraz, a fülek között kellően széles.
- A homlok elölről és oldalról nézve csak enyhén domború. A középbarázda vagy nincs, vagy csak alig látható.
- Az agykoponya és az arckoponya aránya 50-50%. Az agykoponya szélessége nagyjából megegyezik hosszával. Felülről nézve a fülektől az orr felé fokozatosan keskenyedik. A ferde lefutású homlokvonal kifejezett stop nélkül folytatódik az ék alakú arcorri részben. Az állcsont és az állkapocs erőteljes.
- Az orrhát egyenes. Törés, vagy domborulat az orrháton nem kívánatos.
- Az ajkak feszesek, jól záródnak és sötét színűek.
6. Az orr
- Az orrnak feketének kell lennie.
7. A fogazat
- Egészséges és hiánytalan (42 fogból áll a fogképlet). A német juhászkutya fogazata ollós harapású, vagyis a metszőfogak ollósan záródnak, oly módon, hogy az alsó metszőfogak külső-felső harmada zárul a felső metszőfogak belső-felső harmadához.
- Hiba a hátraharapás (ponty), az előreharapás (csuka), illetve a fogak közötti hézagok, valamint a ráharapás (harapófogószerű) is. Az állcsont és az állkapocs legyenek jól fejlettek, hogy a fogak mélyen beágyazódhassanak
8. A szem
- Középnagy, mandulaformájú, kissé ferde metszésű, nem kidülledő. A szem színe lehetőleg legyen sötét.
- A világos, szúrós szem nem kívánatos.
9. A fül
- A német juhászkutyának középnagy, magasan tűzött, felálló, előre forduló, a hegyén csúcsban elhegyesedő füle van. A két fül tengelye párhuzamos, nem lehet elálló.
- Hiba az előrebicsakló és a lógó fül. Mozgás közben, illetve nyugalmi állapotban leengedett fül nem hiba.
10. Nyak
- Erős, jól izmolt, lebernyeg nélküli. A vízszinteshez viszonyítva a testtel 45o-ban illeszkedik.
11. Törzs
- A felsővonal a nyak illeszkedési pontjától indul, a magas maron és az egyenes háton keresztül az enyhén lejtő farig törés nélkül fut le. A hát kellően hosszú, feszes, erős és jól izmolt. Az ágyék széles, rövid, erős és jól izmolt. A far legyen hosszú és enyhén lejtő (kb. 23%-ban a vízszinteshez) és a felsővonal megtörés nélkül megy át a faroktőbe).
12. A mellkas
- Legyen kellően széles, az alsó része (alsómellkas) hosszú és kifejezett. A mellkas mélysége a marmagasság 45-48%-a. A bordák kellően dongásak legyenek.
- A hordó forma éppúgy hiba, mint a lapos.
13. A farok
- Érjen le legalább a csánkig, de a hossza ne haladja meg a hátulsó lábközép felét. A farok alsó éle dúsabban szőrözött. Nyugalomban a kutya enyhe ívben hordja. Izgalomban és mozgás közben feljebb emeli. A vízszintesnél ne emelje feljebb. Mesterséges (művi) farokkorrekció tilos.
14. Végtagok
14.1. Az elülső végtag
- Minden oldalról egyenesek, szemből nézve párhuzamosak legyenek.
- A lapocka és a felkar egyforma hosszú és erős izomzattal kapcsolódjon a törzshöz. A lapocka és a felkar egymással ideális esetben 90°-ot, a gyakorlatban 110°-ig tartó szöget zár be.
- A könyök se állásban, se mozgásban nem fordulhat ki, vagy be. Az alkar, amely minden oldalról egyenesnek látszik, száraz és erősen izmolt. Az elülső lábközép hossza az alkar hosszúságának kb. 1/3-a és azzal 20-22°-os szöget zár be.
- Az ennél dőltebb (több, mint 22°), vagy meredekebb (kevesebb, mint 20o) lábközép, csökkenti a használhatóságot, különösen a kitartást.
14.2. A hátulsó végtag
- A hátulsó végtag kissé hátraállított. Hátulról nézve a végtagok párhuzamosak A comb és a lábszár közel egyforma hosszú és egymással kb. 120o-os szöget zár be. A comb erős és jól izmolt.
- A csánkízület erős és feszes, alatta a hátulsó lábközép függőleges.
14.3. A mancs
- Kerekded, jól zárt, domború. A talppárna kemény, de nem merev. A karmok erős és sötét színűek.
15. Mozgás
- A német juhászkutya ügető típus. A végtagok hossza és egymással bezárt szöge olyan legyen, hogy mozgás közben a hátvonal ne változzon mialatt a hátulsó végtag a testet előretolja. Az elülső végtag szintén kellően térölelően tudjon mozogni. A hátulsó végtag túlszögeltségére irányuló hajlam csökkenti a feszességet és a kitartást, ezáltal a használati értéket. A korrekt testfelépítés és szögelések eredményezik a térnyerő, laposan a talaj fölött végzett mozgást. Ez a német juhászkutya fáradhatatlanságának benyomását kelti. Az előrenyújtott fej és a kissé felemelt farok is szerepet játszik az egyenletes és nyugodt ügetésben, a fül hegyétől, a tarkón keresztül a farokvégig tartó, lágy-lendületes és meg nem törő felsővonal kialakításában.
16. Bőr
- Lazán kötődik a testhez, de sehol nem redőzött.
17. Szőrzet
17.1 A szőrzet minősége
A német juhászkutya elfogadott szőrzetváltozatai:
- Félhosszú sima szőrzet (aljszőrzettel)
- A fedőszőr lehetőleg tömött, keményszálú és testhez simuló. A fejen, beleértve a fülek közötti részt, a végtagok elülső oldala, a mancsok és lábujjak szőrzete rövid, a nyakon kissé hosszabb és dúsabb. A lábakon egészen a lábközépig szintén hosszabb. A combokon pedig a szőrzet még hosszabb, ún. nadrágot formál.
- Hosszú, egyenes szőrzet (aljszőrzettel)
- A fedőszőr legyen hosszú, lágy és ne simuljon a testre teljesen, a füleken és lábakon képezzen lazán tömött, zászlós nadrágot, a farok szőrzete is legyen lazán tömött, lefelé irányuló szőrszálakkal. A fejen a fülek belsején, a lábak elülső oldalán, a talpak és a körmök tájékán legyen rövid, a nyak hosszabban és erősebben szőrözött, megközelítően gallért képezve. A lábak hátulsó oldalainak szőrzete lenő az elülső végtagon a lábtőizületig, a hátulsó végtagon az ugróizületig és itt a comb hátsó részén jelentős nadrágot képez.
17.2. Színezet
- Fekete, vörösesbarnától a barnán és a sárgán keresztül a világos ordas jegyekig. Egyszínű fekete, ordas sötét foltokkal, fekete nyereggel és maszkkal. Kis fehér mellfolt, vagy kivilágosodott szőrzet a végtagok belső oldalán nem kívánatos, de megengedett. Minden színváltozatnál az orr fekete legyen. Maszk hiánya, világos, vagy szúrós szem, világostól a fehérig terjedő jegyek a mellkason és a végtagok belső oldalán, vörös farokvég és világos karmok, mind pigment hibának minősülnek és így is kell őket értékelni. Az aljszőrzet enyhén szürkés árnyalatú. A fehér színezet nem engedélyezett.
18. Méret és testsúly
18.1. Kanok:
- Marmagasság: 60 cm-tól 65 cm-ig
- Testsúly: 30 kg-tól 40 kg-ig
18.2. Szukák:
- Marmagasság: 55 cm-től 60 cm-ig,
- Testsúly: 22 kg-tól 32 kg-ig
19. Here
- Két szemmel láthatóan jól fejlett, a herezacskóban elhelyezkedő herével kell rendelkeznie a kannak.
20. Hibák, hiányosságok
- Az eddig leírtakhoz képest minden eltérés hibának minősül. Ezen hibák nagyságát az eltérés mértéke alapján kell értékelni.
21. Súlyos hibák
- Azok az eddig leírtaktól való eltérések, melyek a kutya használhatóságát csökkentik.
- Fülhibák: oldalt, vagy alacsonyan tűzött fülek, előrebicsakló, befelé dőlő és laza fül.
- Jelentős pigmenthiány.
- Az általános feszesség nagymérvű hiánya.
22. Foghibák
- Az eltérés a szabályos ollós harapástól, foghiba és a nem kizáró foghiány.
23.Kizáró hibák
a) vézen gyenge, harapós és ideggyenge kutyák,
b) bizonyítottan súlyos csípő/könyök ízületi diszplázia,
c) féloldali és kétoldali rejtettheréjűség, az eltérő méretű, illetve kicsi, fejletlen here,
d) korrigált fül és farok,
e) anatómiai eltorzulások,
f) foghibák, foghiányok:
- 1 db P3 és egy további fog, vagy
- 1 db szemfog, vagy
- 1 db P4, vagy
- 1 db M1, illetve M2, vagy
- összesen három, vagy több hiányzó fog.
g) állkapocs fejlettségi hiba:
- 2 mm-nél nagyobb hátraharapás,
- előreharapás,
- az összes metszőfog ráharapása,
h) magassági mérettől, marmagasság ± 1 cm-nél nagyobb eltérés
i) albinizmus,
j) fehér szőrzet, még ha a szem és a karmok feketék is,
k) hosszú szőrzet
(langhaar: hosszú, puha fedőszőr, az aljszőrzet hiányzik, általában a hát középvonalán szőrzetválasztékot képez, zászlók a fülön, a végtagokon és zászlós farok).
Az illusztrációkat „Erich Orschler: A német juhászkutya küllembírálata” c. kiadványból használtuk fel.






